Élő Örökségünk Gyöngyei előadások a Gyöngyfüzér Népdalkörrel

2025. március 26-án, szerdán délután a kecskeméti Széchenyi István Közösségi Ház falai között került megrendezésre az „Élő Örökségünk Gyöngyei” című esemény, amelyet Gyöngyfüzér Népdalkör szervezett. Az esemény egyedülálló lehetőséget kínált a résztvevőknek arra, hogy elmélyedjenek a magyar népi kultúra gazdag hagyományaiban.

A Gyöngyfüzér Népdalkör által szervezett „Élő Örökségünk Kincsei” című előadássorozat keretében különféle programok – népi kultúrát és mesterségeket bemutató előadások, kézműves foglalkozások, zenés-énekes műsorok – várták az érdeklődőket. A rendezvény célja, hogy őrizze és továbbadja népi örökségünket, miközben szélesebb közönség számára is bemutassa népzenei és népi kézműves hagyományainkat.

Az esemény Szabó Erzsébet magával ragadó előadásával kezdődött, aki a „Júlia szép leány” című székely népballadát adta elő. Ez a ballada Benedek Elek gyűjtésében maradt ránk, és az erdélyi Udvarhelyszékről származik, „a mennybe vitt lány” alcímmel a nyelvtörténeti, népköltészeti kutatások során került elő. Az előadás után közösen énekelték el a Régi Székely Himnuszt, ami megadta a program alaphangulatát. 

Nárayné Réka bemutatójában Bátya település népi kultúrájába kalauzolta el a közönséget. Az előadás során bemutatta a falu gazdag történelmi és kulturális örökségét, a helyi hagyományokat, szokásokat, a mindennapi életet. Bátya a paprikatermesztéséről és a kétnyelvűségéről híres Kalocsa környéki, Duna menti rác-magyar falu. Előadásában bemutatta Dr Fehér Zoltán művei alapján a falu gazdálkodásának a fellendülését, a vallásos életet, az ember alakú kapufélfákkal kapcsolatos hiedelmeket, valamint a kétnyelvűség hatását a bátyai népmesékre, a népdalokra és a népviseletre.

Ezt követte Termul Brigitta meghatóan szép verseinek felolvasása, amelyben a magyar népi kultúra ihlette költészet kapott főszerepet. Előadását a Gyöngyfüzér Himnuszával kezdte. Brigitta műveiben a lélek és a népdalok érzésvilága ötvöződött harmonikusan. „A lélek szeretne egy madárka lenni, magasan szállni és szépen énekelni.” Ez az idézet is megmutatja, hogy a magyar népi kultúrában mennyire összefonódott a költészetben megjelenő gondolatvilág és a népdalok érzésvilága. Szervesen kapcsolódnak egymáshoz és mély emberi érzéseket fejeznek ki. A versek, a népdalok és a népmesék mind egy tőről fakadnak, a lélekből.

Bodorné Valéria a körmöcskézés technikáját, azaz a népi zsinórfonás rejtelmeit ismertette. Eközben Mezei Katalin Eszter harmonikajátéka színesítette az eseményt, amelyhez a közönség is boldogan csatlakozott közös énekléssel. A körmöcskézés történetéről, technikai részleteiről és modern felhasználásáról is szó esett, ami különleges hangulatot teremtett. A körmöcske (kötőbaba, horgolóbaba, kötőhenger) zsinórok és kötött csövek készítésére alkalmas, több száz éve ismert hengerformájú kézimunka eszköz. Készülhet fából, fémből, manapság műanyagból is, tetején koronaszerűen elhelyezkedő tüskékkel. Régen a házi kézimunka kedvelt eszköze volt. Segítségével meg lehet tanulni a kötés-horgolás alapjait. Nagyon jól fejleszti a kéz finommotorikáját, sok óvodában és iskolában használják a gyermekek kézügyességének fejlesztésére.

Héjjasné Korbély Zsuzsanna Mátyás király népi emlékezetét elevenítette fel. Uralkodásának emléke a Kárpát medencei népek folklórjában mint igazságos király jelenik meg. Számtalan anekdota számtalan változatban idézi meg bölcs, jóságos, szeretetreméltó egyéniségét. Az előadás után közösen elénekeltük a Mesék Mátyás királyról című népmese főcímdalát. 

Hatos Anikó, a Gyöngyfüzér Népdalkör művészeti vezetője előadásában a régi paraszti világ menyasszonyainak sorsát idézte fel, bemutatva azt az egyetlen napot, amikor a lányokat, párokat ünnepelték – az esküvőt és a lakodalmat –, valamint az ezekhez kapcsolódó hagyományokat. Szó esett a leánykor sajátosságairól és az asszonyi lét kihívásairól, miközben az előadást népdalok is színesítették. 

Vidák István négy szál gyékényből egy szarvast font úgy, hogy közben elmondta Nagy László Csodafiúszarvas versét. Ezt követően filmvetítéssel szemléltetett előadása a kalotaszegi hajnalik világába kalauzolta a hallgatóságot. A film a hajnal varázsát és szimbolikáját tárta fel a közönség előtt, Kalotaszeg zenés hagyományain keresztül. Feltűnően sokszor esik hajnalra az ember érkezése és távozása a földi életből. A különleges napszakhoz különleges hangulatú énekek kapcsolódtak a kalotaszegi régi világban. Ezek a dalok adták a kalotaszegi életképeket felsorakoztató film zenéjét.

Kiss Gabriella gépi dísztűzéssel készült népi ruhadarabjait mutatta be „Nyargalj, fordulj! A gépi dísztűzés alkalmazása viseleteken” címmel, amelyek a hagyományok egyedi szépsége és a kreativitás találkozásának lenyűgöző példái voltak. A varrógép elterjedése a falusi háztartásokban új lehetőséget nyújtott a ruhák díszítésére. Kézi hímzés mellett varrógéppel készített minták is kerültek a viseleti darabokra. Az előadásban képeken megidéztünk sok így készült viseletet, majd a készítés módjáról és eszközigényéről beszélgettünk. Végül az előadó a módszer alkalmazásával készített saját munkáiból mutatott néhányat.

Mesznéder Klára egy igazán figyelemreméltó történetet osztott meg Bagi báróról, akit a parasztnábobként is emlegetnek. Bagi báró, aki ügyvédként, újságíróként és polgármester-helyettesként is tevékenykedett, a Csongrád környéki tanyavilág egyik meghatározó, különös figurája volt. A parasztsággal együtt élt és dolgozott, hatalmas vagyonából pedig rendszeresen segítette a rászorulókat. E különleges alakra még Mikszáth Kálmán is megemlékezett egyik novellájában, tovább őrizve emlékét az irodalom lapjain. 

A program végén Bori Jenő mutatta meg az érdeklődő közönségnek, hogy hangszert, népi hangszert készíteni egyszerűbb dolog, mint hinnénk. Hasonló módon, mint eleink, az anyagokért körül kell nézni a háztartásunkban, esetleg még beszerezni pár olcsó dolgot, szerszámot, s máris hozzáfoghatunk egy nádduda, kanászkürt, vagy köcsögduda elkészítéséhez. A program végén a résztvevők maguk is megpróbálkozhattak nádiduda, avagy mirliton elkészítésével és kipróbálásával, így a népi hangszerkészítés rejtelmeibe is bepillantást nyerhettek.

Az esemény Mezei Katalin Eszter harmonikajátékával és közös énekléssel zárult, amely összehozta a jelenlévőket és emlékezetes pillanatokkal ajándékozta meg őket.

A délután során a Gyöngyfüzér Népdalkör tagjai és a közönség együtt énekeltek, amely tovább erősítette a közösségi összetartozás érzését. Az esemény nemcsak a hagyományok megőrzését szolgálta, hanem lehetőséget teremtett azok megélésére is. A program sikerét látva a résztvevők egyöntetűen támogatták a hasonló rendezvények jövőbeli megszervezését. 

Ez az emlékezetes esemény az Emberség Erejével Alapítvány Inkubátor2024 – Erősödő Közösségek pályázatának nyertes projektjeként valósult meg, és egyúttal annak méltó zárása is volt. A hagyományok iránti szeretet, tisztelet és elkötelezettség a résztvevők szívében tovább él, biztosítva, hogy örökségünk kincsei a jövő nemzedékei számára is elérhetőek maradjanak.

Csáki Anita beszámolója

Széchenyi István szobor koszorúzása

Széchenyi István szobor koszorúzása

Megkezdődtek a Széchenyivárosi Napok, mely idén is Széchenyi István gróf szobrának koszorúzásával indult. Ezzel a városrész iskolái, szervezetei a „legnagyobb magyar” születésének 235. évfordulóját is ünnepelték.   A mai alkalommal Széchenyi István gróf, „a legnagyobb...

Közös ég alatt – szakmai és közösségi élmények Kiskunmajsán

Közös ég alatt – szakmai és közösségi élmények Kiskunmajsán

2026. augusztus 24–26. között Kiskunmajsa adott otthont a KözösÉg Fesztiválnak, a közművelődési szakma egyik legjelentősebb ifjúsági rendezvényének. Az esemény egyetemistákat, pályakezdőket és gyakorló szakembereket hívott közös gondolkodásra „A kultúra...